A fűtés tervezése


A cserépkályha tervezésekor mindenképpen figyelembe kell venni a kifűtendő tér nagyságát. Egy csempe – domborúságától függően – hozzávetőleg 1-1,3 m3 levegő felfűtésére elegendő egy megfelelően szigetelt lakásban. Amennyiben a fűtendő tér meghaladja a kikalkulált légköbmétert, a cserépkályha csakis kiegészítő fűtésre lesz használható, vagyis az átmeneti időszakokban, tavasszal és ősszel tudja önmagában felfűteni a teret, télen azonban továbbra is szüksége lesz eredeti fűtésrendszer beüzemelésére.

A cserépkályha első kifűtése

Érdemes úgy időzíteni a cserépkályha építését, hogy az első fűtés előtt 3 hónappal befejeződjenek a munkálatok. A frissen elkészült cserépkályha is használható fűtésre, de ekkor be kell tartani néhány szabályt.

  • Egy héten át folyamatosan, a nap 24 órájában langyosan kell tartani a kályhacsempéket. Ezt úgy érhetjük el, hogy néhány vékony hasábot égetünk a kályhában. Ilyenkor a cserépkályha ajtaját nem szabad becsukni.
  • A második hét folyamán már jobban felfűthetjük a kályhánkat, egészen addig, amíg a csempék már tapintásra is melegek lesznek. Az ajtót ekkor is végig nyitva kell hagyni.
  • A harmadik hét során a cserépkályha már üzemi hőmérsékletre fűthető. A fűtéshez szükséges teljes famennyiséget a kályha tűzterében égethetjük, majd 12-24 óra elteltével ezt megismételjük. A cserépkályha ajtaját továbbra is tilos bezárni. Amennyiben az ajtón található huzatszabályozó, a fa leégése után elég ezt nyitva hagyni.

A harmadik hét leteltével a cserépkályhát már száraznak nevezhetjük, ezt követően rendeltetésének megfelelően használhatjuk. Egyszerre helyezzük a tűztérbe az összes fát, gyújtsuk meg, miután leégett és csak parázs maradt a tűztérben, zárjuk le a kályhát! A következő begyújtással ajánlott legalább 10 órát várni, ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a kályhacsempe leadja a felvett hőt, és újra felvehesse azt a tűztérből.

A cserépkályhában kizárólag száraz keményfát égessen!

Miért van szükség a cserépkályha kiszárítására?

Építés közben mintegy 100 liter vizet dolgozunk be a cserépkályhába. A szárítás során ettől kell megszabadulni. Ha a kályha nedves marad, fennáll a veszélye annak, hogy belülről elüszkösödik, csökken a hőleadó képessége, problémák adódnak a füstelvezetéssel, kellemetlen szag lengi körül, sőt akár szétnyílhat vagy fel is robbanhat a bennrekedt gőztől.

Mit kerüljön el a cserépkályha használata során?

  • Semmiképpen ne zárja le kályháját az első három hétben!
  • Amíg a tűztérben lángol a fa, ne zárja le a kályhát! Várja meg, míg a fa szétesik és parázslik!
  • Ne fűtse kályháját folyamatosan!  Ha a kályha még forró, nem érdemes újra begyújtani, ilyenkor ugyanis nem fog több hőt leadni, a fugák viszont károsodhatnak.

A szezon első befűtése száraz cserépkályhával

Elsőként a tűztérnek azon oldalán gyújtsunk meg néhány vékonyabb hasábot, ahol a füst kiáramlik. Ezzel felmelegítjük a kéményt, ami nagyon fontos a füst elvezetésének szempontjából. Ha a vékony hasábok leégtek, és a füst mát határozottan száll ki a kéményen át, a járatok elég melegek ahhoz, hogy vastagabb hasábokat tegyen a tűztérbe. A nagy ajtóval rendelkező cserépkályhákban javasolt az első begyújtásakor az ajtó felső kétharmadát lefedni, így a levegő csak az alsó harmadban tud bejutni, ami megkönnyíti a befűtést. Szintén segíthet, ha az első őszi begyújtás előtt a kéménytisztító ajtót kinyitva magában a kéményben égetünk el némi papírt és vékony fát, hogy a hideg levegő távozzon a kéményből.